Chewbacca és Szent István besétálnak a kocsmába...

2019/04/30. - írta: marci.szalai

10p

Sokat gondolkodtam, hogy van-e értelme kirakni az évekkel ezelőtti ballagási beszédemet, amiben ma már elavult infók és nem mindenki számára releváns megjegyzések vannak. Végül arra jutottam, hogy megosztom veletek. Ennek oka, hogy nagyon sok unalmas és cenzúrázott beszédet hallgattam már végig, amire senki nem figyelt, még maga a beszélő sem. 2016-ban engem ért a megtiszteltetés, hogy egy egész évfolyam nevében én szónokolhassak a diákok, a családjaik és a barátaik előtt. A kelleténél kicsivel hosszabb folyamat volt, mire minden "ellenőrzésen" túljutott az irományom és a változtatások után hallhatta a közönség. Célom, hogy több emberhez jusson el és így kevesebb sablonos beszéd szülessen a közeljövőben.

Egy kevés infó az olvasás előtt.

Nagyon rossz osztály voltunk, szinte az egész tanári kar a ballagásunkat várta, meg amúgy mi sem szerettünk iskolába járni. A másik, A osztállyal sem volt felhőtlen a viszonyunk, nem születtek mély barátságok a rivális "blokkok" között; gyűrű/szalag/gombavató idején sem volt közösködés. Mi rendészeti alapismereteket tanultunk, ők szakmát. Egy szó, mint száz: mindenki nagyon akarta, hogy elballagjunk.

ballagas.png

Sok szeretettel köszöntöm tanárainkat, családtagjainkat, kedves vendégeinket! Sziasztok végzősök!

Igérem, nem fog sokáig tartani. Tudom, hogy már mindenki a délutánra gondol...

Van egy általános igazság, amivel mindannyiunknak szembe kell néznie, akár akarjuk, akár nem. Egyszer minden véget ér. Akármennyire is vártam ezt a napot, sosem kedveltem, ha valami véget ért. A nyár utolsó napja, egy nagyszerű könyv utolsó fejezete, a búcsú egy közeli baráttól. De a befejezés elkerülhetetlen. A levelek lehullanak, becsukod a könyvet, elbúcsúzol. Számunkra ez is egy ilyen nap. Ma búcsút intünk mindennek, ami ismerős volt, mindennek, ami kényelmes volt. Tovább lépünk. De attól, hogy elmegyünk – és ez fáj – lesznek emberek, akik részesei maradnak az életünknek, akármi is történjen. Ők a mi biztos talajunk, a sarkcsillagaink és az apró, tiszta hangok a szívünkben, amelyek velünk lesznek. Örökre. 

Eljött ez a nap is. A tanáriban a pezsgő behűtve, mulatós bekészítve. Elballagunk.

Rengeteg élmény, legyen az jó vagy akár rossz, de átéltük. Közösen, 42-en. Ha tehetném, akkor mindenkihez intéznék néhány sort, de van olyan, akit most látok először és sanszos, hogy utoljára is. Diáknapok, utazások, nyaralások. Rengeteg program, amit nehéz lenne elfelejteni, de talán a tanárainknak sikerül majd. Legutoljára tavaly decemberben gyűltünk ugyanígy össze. Igaz, ti A-sok szalagot kaptatok, mi pedig gyűrűt és sem közös táncunk, sem közös képünk nem lett. Azért mégis azt gondolom, hogy jó, összetartó kis évfolyam volt ez. Volt itt bicajos túra, foci bajnokság és sok nevetés. Tavaly júniusban nyaraltunk is, ami tényleg összehozta az iskola diákjait. Nappal 40 fok, este 50-52 fok, kísérő nélkül. A többit inkább nem részletezem. A mai nap történelmi jelentőséggel is bír: ez az első rendészeti tagozatos osztály ballagása itt a ReZsi-ben. 2012-ben idejöttünk, és ha mást nem is, úszni és karatézni megtanultunk. Az A-sok meg tudnak gyorsan gépelni.

Emlékszem az első napra, osztályfőnökünk első szavaira: "Milyen aranyos gyerekek...biztos nem lesz velük gond..." vagy "milyen jó kis osztály lesz ez..."

Ez az első két hétben igaz is volt. Persze tudtuk és most is tudjuk, hogy hibáztunk sok mindenben. Nem volt mindig igazunk és erre rájöttünk. Lehúztunk 4x182 napot együtt, egy teremben, és ezt nagyon nehéz lenne elfelejteni.

És ha már szóba hoztam a termünket. Ha falak beszélni tudnának... Hány puskázás, lebukás, veszekedés és gyűlölködés zajlott benne. Gondolom nálatok is A-sok. De ennyi rossz pillanatra jutott dupla ennyi jó is. Néha túl sok is: nevetések, poénok és örülés a matek kettesnek. Mint az ismert mondásban: "A nevetés az az embernek, mint a sörnek a csapolás." 

De nem csak szórakozni jártunk ide. Igen, mert mi – ha nem is hiszi most ezt el mindenki – tanulni is jártunk ide. Sok mindent megtanulni, nagyon fontos dolgokat. Türelmet, elfogadást, tiszteletet. Meg természetesen, hogy hogyan oltogassuk egymást halálra. Sokszor tanáraink arca is megrezdült: összeszorították a fogsorukat, ökölbe szorították a kezüket és próbálták visszafojtani a nevetést. Több-kevesebb sikerrel.

Tisztelt egybegyűltek, mélyen tisztelt vendégeink! Walt Disney azt mondta, hogy "Ha meg tudtad álmodni, meg is tudod tenni!"

ballagas2.png

Az emberek túl korlátoltak ahhoz, hogy valóban szabadok lehessenek! Saját magukat kötik gúzsba, önmaguk emelnek falakat maguk köré. Kiközösítik azokat, akik megpróbálnak kitörni, levetni ezeket a láncokat. Ez az ő biztonságuk.  

Hát, mi bizony levetettük azokat a láncokat. Ne aggódjatok elsősök és alsóbb évesek, hamarosan ti is eldobhatjátok őket! Hamarosan véget ér a tanév és szeptemberben majd ti is elmondhatjátok azt, ami Az ébredő erőben is elhangzott: "Chewie, hazatértünk." Mondjuk, ha lesz egy szőrös, büdös és magas osztálytársatok, aki töri a magyart. Mert igen, meg kell érni ahhoz, hogy valaki végzős legyen. Sok megpróbáltatás és nehézség fogja az utatokat kövezni, ezért egy fontos gondolatot szeretnék átadni nektek: "...tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és gyűlölség."

Ezeket a sorokat Szent István királyunk fogalmazta meg Imre herceg felé, és az egyik legfontosabb társadalmi problémát boncolgatja még 989 évvel később is.

De Martin Luther King mellett nekem is van egy álmom: "...egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: "Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve."

Ballagók, ismét felétek fordulok. Azért mégis csak rólunk szól ez a mai nap! Volt már itt Star Wars meg István király is, de egy fontos üzenetet a Biblia fogalmaz meg számunkra. (A Biblia az egy könyv, a könyv meg olyan, mint az internet fából.)

"Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg. És tudomány által telnek meg a kamarák."

És hogy ezt miért hoztam fel? Bizony 3 nap múlva elkezdjük írni az érettségit. Azt az érettségit, amin a matek átlag a hármast sem éri el és amiből évről-évre rengetegen megbuknak. A többi tantárgy azonban stabilan 3,5 környékén mozog. Nem, nem mondom azt, hogy mindenki át fog menni a teszteken vagy hogy mindenkinek sikerülni fog. Isten ments, ezek csupán a tények.

Na, ennyit az ösztönző beszédemről. Nem, azért mégis csak mondok valami biztatót is.

A legfontosabb, hogy a saját életeddel kapcsolatban ne higgy senkinek, csak saját magadnak! Ne törődj azzal, mit várnak el tőled, mit gondolnak rólad, és mi a társadalmilag elfogadott. Alakítsd úgy az életedet, ahogy te jónak látod! Nálad jobban rólad senki sem tud semmit. 

Nem számít, hogy mi a cél: érettségi, szakma vagy diploma. Bármire képes az ember.

Mielőtt még utolsó gondolataimat megosztanám vendégeinkkel, szeretném megköszönni családunk szerető gondoskodását, barátaink támogatását és tanáraink kitartó, színvonalas munkáját; köszönünk mindent! Alsóbb évesek, nektek még kitartást kívánunk, sok élményt, szép emlékeket. 11-esek, ezennel átadjuk a stafétát!

Hagyományainkhoz híven felkötjük búcsúszalagunkat iskolánk zászlajára és megkoszorúzzuk Remenyik Zsigmond emlékművét.

SZÜNET

Zárásként szeretném Steve Jobs-ot idézni a The Whole Earth Catalog kapcsán. Az újság utolsó kiadásának hátulján volt egy kép, amin egy autóút volt látható a kora reggeli napfényben. Ez egy olyan út volt, ahol egy stoppost tudnánk elképzelni, aki a kalandot keresi. Alatta az alábbi szavak álltak:

"Maradj éhes, maradj bolond."

Ez volt a készítők végső üzenete amikor abbahagyták. És most, hogy elballagunk és új dolgokat kezdünk, így mindannyiunknak ezt kívánom.

Végzősök, maradjatok éhesek, maradjatok bolondok.

ballagas3_2.png

The Whole Earth Catalog egyik utolsó példánya a prágai Apple Museum-ban.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://felhovelinteget.blog.hu/api/trackback/id/tr2114794022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.