Autó egy szlovén szerpentinen

Szerző: Kővári Bálint (@_balintkovari)

Szlovénia egy meglehetősen alulreprezentált ország, pedig hazánk délkeleti szomszédja rendkívül különleges hely. Őszintén bevallom, idén merült fel bennem először, hogy ha hegyekre és lélegzetelállító tájakra vágyom, akkor ne rögtön Ausztriába utazzak, hanem nézzek utána, mit is tartogat pontosan ez a kis ország.

Körülbelül öt-hat óra vezetés után már a Júliai-Alpok hegységekkel tarkított vidékén találhatjuk magunkat. Az első, egyre felkapottabb turisztikai látványosság a környéken mindenképpen Bled városa és az azt körül ölelő tavacska, benne egy parányi szigettel, amin mindössze egy templom található.

A tó látképe gyönyörű – egyik oldalról a bledi vár magasodik fölé, másik oldalról pedig a hegyek vonulatai. Mint említettem, a város meglehetősen felkapott hely lett az utóbbi években, köszönhetően többek között a szlovén turisztikai központ kampányának is (emlékszik még valaki a Szlovénia tájaival díszített budapesti villamosokra?), ezért a tömeget elkerülve érdemes még a reggeli órákban megérkezni a városba és parkolóhelyet keresni.

Ha nem csak a tóban és a pici szigetben (Blejski otok) gyönyörködnénk, akkor érdemes felkeresni a város domboldalán elterülő kalandparkot, a Strazát is. Már maga a megközelítése is izgalmas: szűk utcácska vezet a pálya parkolójához, ahol igencsak kellemetlen, ha szembejövő forgalommal találkozunk. A kalandpark legnépszerűbb attrakciója, a bobpálya azonban kárpótol a megpróbáltatásokért: a pálya indulási pontját libegővel lehet megközelíteni, lecsúszás közben pedig káprázatos panoráma nyílik a tóra és a várra is.  Lefelé menet közben azért a kanyargós pályára is figyeljünk oda.

Szintén izgalmas Bledben csónakot bérelni, és átevezni a kis szigetre. A tó körül több ponton is megtehetjük ezt, az alapár 20 euró egy órára, minden további megkezdett óra 10 euró. Másfél óra alatt nyugodtan át lehet érni a szigetre, felmenni a dombra épült templomhoz, enni egy finom süteményt a kávézóban és közben megcsodálni a várost egy másik szemszögből is.

A bledi turistaforgatag után jól fog esni egy kis nyugalom. A szlovén–osztrák–olasz határ csücskében elterülő Triglav Nemzeti Park számtalan fantasztikus természeti kincset rejteget – bevallom, életemben nem láttam még annyira türkizkék tavacskát, mint például a Zelenci-tó. A tavat közvetlenül a 202-es főútról lehet megközelíteni – az út melletti parkolóból kényelmes, tízperces séta vezet egy kiépített túraúton keresztül a türkizkék csodához és a hegyek panorámájához.

A nemzeti parkban számos vízeséssel is találkozhatunk, a legkülönlegesebb közülük talán a Peričnik. A hatalmas vízzuhatagot a Mojstrana városából induló 908-as autóúton tudjuk megközelíteni, amelynek nagy része jól kiépített betonút. A körülbelül öt kilométernyi útszakasz után egy kis menedékháznál parkolhatunk le (3 euróért cserébe), majd gyalog tudjuk elérni a vízesést egy többé-kevésbé kiépített, de rendkívül meredek ösvényen. Tíz-tizenöt perc hegymászás után elénk tárul a Peričnik-vízesés, amely garantáltan felejthetetlen látvány.

Szintén érdemes meglátogatni a Száva-vízesést (Slap Savica), amely a park déli részén, a Bohinji-tó mellett található. A 904-es autóút egyenesen a vízeséshez legközelebb fekvő menedékházhoz vezet, ahonnan a parkolás kifizetése után indulhatunk is megmászni a meredek lépcsőfokokat. Különbség a Peričnikhez képest, hogy itt a parkoláson felül a vízesés megtekintéséért is fizetni kell (körülbelül 3 eurót), cserébe viszont kiépített lépcsőkön közelíthetjük meg a természeti látványosságot. Figyelem: 20 percnyi intenzív lépcsőzés vár arra, aki megtekintené a vízesést.

A vízeséshez vezető 904-es úton egy felvonó állomásába is belebotlunk. A Vogelre emelkedő kabin ára elég borsos (24 euró egy felnőttnek oda-vissza), viszont két felvonózást is kapunk a pénzünkért: az első állomásig egy sokszemélyes zárt felvonó visz fel szédítő meredekséggel, az első állomás után pedig rövid sétával egy nyitott libegő állomását érjük el. Innen a libegő körülbelül 10 perc alatt visz fel az Orlove Glave állomásra, ahonnan a nemzeti park legmagasabb csúcsa, a Triglav (2864 méter) is látható. Ottjártunkkor azonban hatalmas felhő ereszkedett a hegyre, így nemhogy a Triglav csúcsát, de az előttünk haladó libegőt is alig láttuk. A hely még az időjárási viszonyok ellenére is különleges élmény volt.

Az egyik legizgalmasabb pontja a környéknek valószínűleg a Mangart-nyereg, amely Szlovénia legmagasabban fekvő hegyi útja. A 902-es út egyenesen a csúcsra visz fel, és egy hurokban ér véget, ahol csak visszafordulni lehet. Az út káprázatos helyeken visz végig, azonban tériszonyosoknak nem kifejezetten ajánlott: hatalmas szakadékok mellett vezet végig és a legtöbb helyen csak egy autó fér el kényelmesen az úton. Gyakori tehát, hogy az autósoknak vissza kell tolatniuk a legközelebbi kiszélesedésig. Felmenni azonban mindenképpen érdemes (akár stoppolva is – mi például így tettünk, felfelé és lefelé is elsőre találtunk fuvart), a látvány elképesztő odafent. Az út legmagasabb pontja 2079 méter, körülbelül két kilométer után 5 eurót kell fizetni a továbbhaladásért.

Kranjska Gora települése több szempontból is érdekes: a város télen síparadicsom, így rengeteg jobbnál jobb szállodával és étteremmel rendelkezik, emellett egy gyönyörű tó is található a szélén. A tó mellől indul a Kranjska Gora és Trenta települések közti 206-os út, amely 50 hajtűkanyarból áll és hasonló hegyi izgalmakat ígér, mint a Mangart.

A meredek úton szinte leizzad az ember vezetés közben. Krajnska Gorából indulva érdemes megállni az 8-as számú kanyar után található Orosz Kiskápolnánál (Ruska Kapelica), amelyet a hágót építő orosz hadifoglyok emlékére emeltek. A szerpentinek leküzdése után a Vršič-hágó legmagasabb pontján találja magát az ember, ahol érdemes leparkolni és megpihenni, hiszen a lefelé út is hasonlóan izgalmas lesz, a hajtűkanyarok fele ekkor még hátravan.

A szlovén árak egyébként rendkívül barátaik, a boltokban körülbelül hasonló összegért vásárolhatunk be, mint itthon, így megéri például apartmanban szállást foglalni (mi is így tettük, csak ajánlani tudom őket). A Triglav Nemzeti Park és környéke tökéletes hegyi kikapcsolódást és aktív pihenést nyújt. A tiszta levegő, a türkizkék tavak és a bámulatos tájak szinte könyörögnek, hogy maradj még pár napot és túrázz még egy kicsit. Én gondolkodás nélkül bármikor visszamennék.